A 2025-ös Garden Expo egyik leginspirálóbb pillanata számomra a találkozás és beszélgetés volt V. Topor Erikával. Ő nemcsak okleveles kertészmérnök, naturkertész és kerttervező, hanem könyvszerző és a www.kertportal.hu tulajdonosa is. A beszélgetés során olyan témákat érintettünk, mint a fenntartható kertészkedés, a talajvizsgálat szerepe, valamint a hobbikertészek előtt álló kihívások.
Hogyan látod a kertészeti piac alakulását Magyarországon? Milyen trendeket figyeltél meg az elmúlt években?
Ez egy nagyon érdekes kérdés, kezdjük a trendekkel és a divathóbortokkal. 2003-ban például vadvirágos magkeverékekkel „házaltam”, de akkoriban ez még annyira gyerekcipőben járt, hogy senki nem értette ennek a jelentőségét. Az elmúlt 22 évben szerencsére nagyon sok minden változott: ma már beszélhetünk méhlegelőkről és valódi fenntarthatóságról, ami jó irány. Ugyanakkor az a nehézség, hogy amikor egy műfüvet vagy egy robotfűnyírót is fenntarthatónak és zero-waste-nek neveznek, az félrevezető lehet. A hétköznapi emberek számára emiatt fogalomzavar alakul ki, és egyre nehezebb eligazodni a marketingzajban.
Tehát az edukáció lenne a kulcs, miközben a greenwashing az egyik legnagyobb akadály?
Ez pontosan így van. Látjuk, hogy tudunk egy országból „bugás hortenzia országát” csinálni, miközben egy kertészmérnök tudja nagyon jól, hogy nem marad meg minden talajon, akkor ne ajánljunk ki minden kertbe és sorolhatnám a növénylistát. Nincsen párban a tudás a trendekkel. Utána pedig itt ülnek sorban az emberek a szaktánacsadáson, hogy nekik ez meg az nem működik. Pedig ők nem hibásak, egyszerűen csak nem minden talajban működik. És ez nem kudarc, hanem tudáshiány.
Erre ráfűzödik a következő kérdésem: milyen kihívásokkal szembesülnek ma a hobbikertészek?
Nagy árutömeg van. Ugyanúgy el van nekik adva a robotfűnyíró, napelemes -1 szezont nem kibíró – lámpák, a diótörőfigura, és mindenféle. És amikor tervezőként kapok az első találkozásnál egy Jókai regény hosszúságú igénylistát, hogy mi kell, és amikor elmegyek 2 óra múlva és azt mondják, hogy hála az égnek nem 200 ezer millióba kerül a kert, mert egy csomó mindent kihúzunk, mert ésszerűtlen, felesleges, kacat kategória. Vagy nem odavaló, nem összeillő és sorolhatnám. Ez egy nagyon nagy probléma, mert sokkal ésszerűbben kellene csinálni ahhoz, hogy valóban jó legyen és költséghatékony.
Mennyire fontos a talajvizsgálat egy fenntartható kertben?
Mivel egy fenntartható kert onnan indul, hogy nincs talajcsere, hanem maximum talajjavítás van, ha nem ismerjük a talajt, akkor nem tudunk bele olyan növényeket vásárolni, ami sikerélmény lesz (lásd bugás hortenzia esete tűző napra és 5 millió másik példát is fel lehetne sorolni). A talaj egy nagyon érzékeny rendszer. Ezért nem működik az, hogy egy régi, 1960-as térképről leolvasom, hogy Tápiószelén az akkor olyan talaj, mert lehet, hogy a Kossuth utca 20 alatt ilyen, a 22 alatt meg már másmilyen. Ha valaki máshogy gazdálkodik, akkor ott már másmilyen lesz a talaj. Ha nincs talajvizsgálat, akkor azt mondom, hogy hm az ott egy agyag, de a talajvizsgálat meg fogja mutatni, hogy a „tiszta udvar rendes ház” elv (gyomirtok és csigamentes, kártevőmentes, gyommentes és mindenmentes) teljesen más eredményt hoz, mintha azt mondom, hogy birkatrágyázok és a birka nyírja a füvet, vagy libával legeltetem le, vagy csak egyáltalán más a gyep, természetes gyep van és nem angol pázsit. Onnantól kezdve teljesen más lesz a talajnak a szerkezete, és hiába helyrajzi számban nem sokban tér el, de ez talajvizsgálat nélkül nem derülne ki.
Milyen gyakori hibákat látsz a kertészeknél, amikor talajról van szó és hogyan lehetne ezeket elkerülni?
Gyulai Ivánt tudom idézni, mert ő mondta: „hogyha nagyon sokat műtrágyázol egy talajt vagy növényzetet, akkor a növény szervezete leszokik arról, hogy előállítsa a saját maga számára fontos dolgokat”. Nagyon sok dísznövényt intenzíven megtermelnek Hollandiában, Spanyolországban, Amerikában, Kínában stb., ami hozzászokik egy adott igényhez, egy adott tápanyagozáshoz. Veszel egy ilyen növényt, bekerül a kertedbe, nem tudod, hogy előtte hogyan volt etetve, mennyit volt öntözve, hogy néz ki a gyökere, mennyi baktérium és gomba található a földlabdában. Mivel nagyon globális világot élünk és bárhonnan vásárolhatsz növényt, ez egy nagyon nagy hiba, hogy nem a helyi kertészetet keresed meg, vagy nem a helyi állattartó telepről származik mondjuk a trágya, akkor így máris megborul ez a fajta biológiai rendszer, de ezt szintén nem tanítják szinte sehol, és megint eljutunk oda, hogy edukáció kontra sikertelenség.
Milyen növényvédelmi újdonságokat vagy hatékony módszereket érdemes figyelni 2025-ben?
Két izgalmas dolog ragadta meg idén a figyelmemet: a Trichoderma gomba és a kitozán. Ezeknek a hatása olyan természetbeli csoda, amelyet csak akkor tudsz megismerni, ha használod és teszteled és a saját szemeddel látod. Akkor lesz egészséges egy kert, ha nem kell hozzá wifi, mert ha kiülsz a kertbe, akkor sokkal több információt tudsz begyűjteni a kertről.
Ha egyetlen tanácsot adhatnál a kezdő kertészeknek, mi lenne az?
Először ne ültessenek semmit, hanem kezdjenek el figyelni. Nézzék meg hogy valójában hová veszik majd a növényeket.
Az új év kezdete remek alkalmat kínál arra, hogy megtervezzük, hogyan varázsoljuk szebbé otthonunkat, udvarunkat növények segítségével. Tippjeink segítségével magasabb szintre emelheted kerted gondozását.
